2024. november 23.
Többségünk forró ingatlanban fogja átvészelni a nyári hónapokat

Többségünk forró ingatlanban fogja átvészelni a nyári hónapokat

Egy friss kutatás szerint minden harmadik magyar elégedetlen az otthona levegőminőségével, és minden második válaszadó észlel magán olyan tüneteket, melyeket a rossz minőségű beltéri levegő okozhat.

A közel ezer fő bevonásával készült online kutatás szerint a koronavírus járvány óta a válaszadók 80 százaléka tartja a korábbinál fontosabbnak a beltéri levegő minőségét, minden második magyar pedig olyan tüneteket észlel magán, amik a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak: fáradékonyságot, szárazságérzést, fejfájást, vagy akár allergiás panaszokat.

 

A nyári hónapokban nem csak a levegő minősége, hanem a forróság is komoly kihívást jelent, hiszen a megkérdezettek 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát, míg 29 százalékuk klímát használ, és mindössze 12 százalékuk pedig a legkorszerűbb megoldással, azaz felülethűtéssel vészeli át a kánikulát.

 

A felmérés tanúsága szerint a magyarok jellemzően a padlófűtés és légkondicionáló kombinációjában gondolkodnak – ez egyértelműen megfigyelhető az 1991-2010 között épült ingatlanok esetében, hiszen ebben az időszakban a klímaváltozás miatt már az otthonok hűtése is szükségessé vált. Pedig a hűtés és a fűtés egyetlen épületgépészeti rendszerben is megoldható, ráadásul a felülethűtést gipszkarton elemek segítségével utólag is be lehet építeni. A felületfűtés-hűtés mellett szól az is, hogy – a légkondicionálókkal ellentétben – nem áll fenn a legionella betegség veszélye, illetve a rendszeres külső-belső egység szerviz is elmaradhat, hiszen csak a fűtésért és a hűtésért egyaránt felelős hőtermelő egységet kell karban tartani.

 

És hogy mi az ideális beltéri hőmérséklet? Mindenkinek más: a kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 47 százaléka 21-22 fokra szavaz, míg 36 százalékuk 19-20 fokban érzi magát a legjobban. A beltéri hőérzet elsősorban a beépített megoldástól függ, hiszen a különböző rendszerek más-más hatékonysággal fűtenek, illetve hűtenek. A felmérés szerint a konvektorral, illetve cirkóval, azaz meleg vizes radiátorral fűtők hőérzete rosszabb, mint azoké, akik a legegyenletesebb beltéri hőmérsékletet biztosító felületfűtést, illetve -hűtést használják.

 

A felülethűtéssel-fűtéssel, ivóvíz- és esővíz-kezeléssel és szennyíz-elvezetéssel foglalkozó Wavin kutatásából az is kiderült, hogy minden harmadik magyar tervez olyan felújítást vagy beruházást, amellyel a beltéri levegő minősége javítható. A beruházást tervezők 33 százaléka tart a kórokozóktól, kétharmaduk pedig jobb általános közérzetre vágyik. „Minden felújítás, így a beltéri levegőminőséget javító beruházás esetén is érdemes a legkorszerűbb megoldást, így a felületfűtést-hűtést, és/vagy a gépi szellőztetést választani. Ez utóbbi rendszer hővisszanyeréssel kombinálva a leghatékonyabb megoldások közé sorolható. A felületfűtés-hűtés és a gépi szellőztetés is kellemesebb, egyenletesebb hőérzetet és páratartalmat biztosít, mint például a hideg levegőt befúvó légkondicionáló berendezések” – mondta el a kutatás kapcsán Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Managere.

 

Megosztás